Nicolas Barreau:
Egy este Párizsban
A könyvről:
- Eredeti cím: Eines Abends in Paris
- Nézőpont: E/1 múlt
- Kiadó: Park
- Terjedelem: 312 oldal
- Fordította: Fodor Zsuzsa
- realista, romantikus
Fülszöveg:
Alain Bonnard, egy kis párizsi művészmozi tulajdonosa, javíthatatlan álmodozó. Feltűnik neki, hogy szerdánként az esti vetítésen gyakran ott ül egy csinos, piros kabátos fiatal nő, aki a 17. sornak mindig ugyanarra a helyére vesz jegyet. Alainnek megtetszik a lány, és meghívja vacsorára. Csodálatos estét töltenek el, ám a szépséges idegent ekkor látja utoljára. Hova tűnhetett? Alain mindent elkövet, hogy a nyomára bukkanjon, s közben filmbe illő kalandokban lesz része.
Vélemény:
Ez a könyv tökéletes egy könnyed, nyári (jelen esetben tavaszias) kikapcsolódásra.
Érdekes volt egy szerelmi történetet férfi szemszögből végigkövetni. Ráadásul egy francia fiatal, de már nem igazán a tipikus Young Adult karakter, Alain meséli el érdekes kalandját Párizsban.
A történet elég klisésnek mondható, az eleje mindenképpen. Adott egy szégyenlős férfi, aki imádja a művészfilmeket, álmodozó típus. Megjelenik egy szép, szintén félénk lány, akit nagy nehezen tud csak megszólítani. Eltöltenek együtt egy csodálatos estét, megbeszélnek egy találkozót, de a lány többet nem jön el.
A férfi nyomozni kezd a hölgy után, azonban csak a keresztnevét tudja. Közben Alain váratlan lehetőséget kap, a mozijában kezdenek forgatni egy filmet híres színészekkel, így óriási népszerűségnek kezd örvendeni a művészmozi. Azonban hiába a hirtelen jött siker, Alainnek csupán a lány jár az eszében, és elhatározza, hogy nem adja fel a keresést.
Habár az elején úgy éreztem pontosan tudom, miként fog alakulni Alain sorsa, és miként találja meg élete szerelmét, nagyot tévedtem. A végén egy nem várt csavar feldobja az egész mese cselekményét.
A történetet Alain régi filmek iránti szeretete és reménytelen romantikus mivolta fűszerezi meg. A mellékszereplők számomra nem voltak túl szimpatikusak, habár karakteresek voltak, nem igazán zártam őket a szívembe. Ennek ellenére mégis szórakoztatónak találtam őket. A gyönyörű filmcsillag nagyon passzolt a regény témájához.
Pozitív:
Gyönyörű borító, ami nem csak illik a regényhez, hanem fontos szimbólumot emel ki a történetből.
Művészfilmek világa
Nagyon érdekesnek találtam, ahogyan Alain megfigyelte a nézőit, és kialakította fejükben a történetüket, és ezeket végig is követhetjük.
Könnyed olvasmányos stílus, francia hangulat.
Tetszett, hogy Alain „macskás férfi”.
Negatívum:
Kevés információ a lányról, ennek ellenére Alain rögtön beleszeret. Kicsit meseszerű, hihetetlen a történet, de miután megismerjük a főszereplőnket, rájövünk, hogy neki ilyen a személyisége.
Értékelés: 8/10
Idézetek:
A jóbarátokban az a legrosszabb, hogy nem mindig azt mondják, amit hallani szeretnénk.
Minden jó film dramaturgiája arra épül, hogy a rendező kiragad egy momentumot a hős életéből, amikor egy váratlan esemény, vagy egy hirtelen felismerés mindent megváltoztat. Ez az a fordulópont, amely a mozivásznon a cselekményközéppontjában állva kettéosztja az ember életét, előttre és utánra, és amelyből sorsa jóra vagy rosszra fordul.
Az életben három biztos dolog van. -mondta Soléne.
A szerelem, a halál és a paparazzók.
A szerelem a tavasz első zöldje, egy dalocskát csivitelő madár, egy kavics, amellyel magabiztosan kacsázunk a vízen, kék égbolt fehér felhőkkel, egy illatos rekettyés mellett vezető kanyargós út, egy domb fölött suhanó langy szellő, egy másik kézre fonódó kéz.
A szerelem életünk nagy ígérete. Mindig egy férfival és egy nővel kezdődik.
Ahogy az ember öregszik, előbb-utóbb rájön, hogy az úgynevezett boldogság tulajdonképpen csak egy-egy szép momentumból áll. Azokból a pillanatokból, amelyekre később emlékszünk.