Adriana Trigiani: A cipész felesége
2017. április 04. írta: Szóvilág

Adriana Trigiani: A cipész felesége

Adriana Trigiani:

A cipész felesége

 

A könyvről:

  • Arany pöttyös sorozat tagja
  • Terjedelem: 672 oldal
  • Elbeszélőmód: E/3 múlt
  • Fordította: Farkas János

Fülszöveg:

Ciro és Enza tizenéves korukban találkoznak először az Olasz-Alpokban megbúvó kis faluban, ami az otthonuk. Találkozásuk rövid, de szemet gyönyörködtetően tartalmas. 
Amikor Cirót méltatlan módon elküldik Amerikába, Kis-Itáliába cipésztanoncnak, Enza vigasztalhatatlan. A családját váratlan tragédia éri, és neki is Amerikába kell mennie apjával, hogy így biztosítsák családjuk jövőjét.

Anélkül, hogy tudnának egymásról, Ciro és Enza új életet kezd New Yorkban, ahol eltérő utakon járnak, mígnem a sors közbeszól, és újra összehozza őket. De ekkor már késő: Ciro jelentkezett az I. Világháborúba, és Enzának meg kell tanulnia Ciro nélkül felépíteni életét a Metropolitan Operaház varrónőjeként.

Ahogy sorsuk összefonódik és világuk végérvényesen megváltozik a háború után, el kell dönteniük, hogy közös-e a jövőjük vagy sem.

Vélemény:

A Rubin pöttyös szeretetcsomagom utolsó tagjáról írok most. Bár kellett egy kis akaraterő, hogy rávegyem magam egy nagyobb lélegzetvételű könyv elolvasására, amint elkezdtem belemélyedni a két főszereplő életébe, úgy szippantott magába ez a történet.

Ha össze akarom foglalni, hogy pontosan mit is olvastam, nehéz a feladatom. Talán a legjobb szó rá a valóságos vagy reális mese. Ugyanis történetünk gyönyörűen vázolja a háború, a szerelem a család és veszteség témakörét. Az írónő részletesen ábrázolja az olasz Alpok mesés vidékét, ugyanakkor nem borít ránk semmiféle rózsaszín ködöt. Itt csupán a színtiszta valóság érhető tetten.

A gyerekkori szerelem sem bontakozik ki egyik napról a másikra, mindig újabb és újabb akadályokba ütköznek
szereplőink. Nagyon tetszett, ahogyan a két fiú személyisége mennyire különbözik egymástól, mégis kitartanak egymás mellett.

A többi regénytől eltekintve, amelyben gyakran szintén szerepel háború és harc, ebben a történetben karaktereink nem akarnak hősök lenni. Nem akarják ők megváltoztatni a világot, csupán egy nyugodt családi életre vágynak.

Ahogyan a szerző megjeleníti számunkra az első világháború következményeit, láthatjuk, hogy egy ekkora katasztrófa, amely megrengette az egész világot, miként csapódik le a hétköznapi emberekre. Azokra, akik nem akartak hatalmat, gyilkosságot, csupán élni az életüket.

A történet elég hosszú, de szerintem ez érthető, hiszen Enza és Ciro életét végigköveti. A szereplők felnőnek, átszelik az óceánt, szerelmesek lesznek, de végül mégis egymás mellett kötnek ki. Nagyon kedveltem a mellékszereplőket is, belátást nyerhettünk az ő életükbe is.

Be kell vallanom a blogon szereplő könyvek közül egyiken sem sírtam el magam, ám A cipész feleségéhez mindenképpen ajánlom a papírzsepit.

Összességében egy nagyon megható és igaz történetet kaphattunk az életről és arról, hogy milyen illékony minden pillanat. Érdemes elolvasni!

Negatívum:

Kicsit sok volt a leírás számomra, így vontatottabb lett a történet.

Az elején lassan bontakozott ki a cselekmény, a végén azonban hirtelen ugrottunk éveket.

A befejezés: maga a gondolatmenet gyönyörű a végén, de én talán másképpen zártam volna ezt a gyönyörű történetet. Nekem hirtelen elvágásnak tűnt.

Borító: ez a szőke hölgy a képen nem tudom, hogyan kapcsolódik a történethez

Direkt visszaolvastam: Caterina haja fekete volt, Enza hajkoronája pedig gesztenyebarna. Csupán néhány kevésbé fontos mellékszereplő volt szőke…

Értékelés: 9/10

Idézetek:

Óvakodj azon dolgoktól a világon, amelyek mindent, vagy semmit nem jelentenek neked.

 

Egy férfinak az évek múlásával nemhogy egyre kevésbé, de egyre jobban szüksége lesz az apjára. Nem elég megtanulni esztergálni, fejni, tetőt javítani, sokkal nagyobb lyukak is vannak az életben, amiket be kell foltozni, mélyebb kutak, amiket meg kell tölteni, amiket csak egy apa bölcsességével lehet véghezvinni. Egy apa megtanítja a fiát, hogyan kell egy problémát végiggondolni, hogyan kell egy háztartást vezetni, és hogyan kell egy feleséget szeretni. Egy apa példát állít a fia elé, és először a lelkét építi fel.

 

– Azt ígérte, hogy szeretni fog. És egyszer az életben egy gyakorlatiatlan, oktalan és meggondolatlan dolgot fogok tenni. Azokra az érzésekre alapozom a döntést, amik a szívemben vannak, és nem pedig azokra, amik jól mutatnak papíron, vagy amik mindenki mást boldoggá tesznek. Most kiállok magamért, és elfogadok bármit, amit a Ciróval közös élet tartogat számomra, és boldog leszek, hogy így döntöttem.

 

– Hát igen, a remény csodálatos dolog, mert nem emlékszik semmire. Elhiteti veled, hogy vannak lehetőségeid. Ami csak meg tud születni a képzeletedben, azt a remény megtervezi és megvalósítja.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szavakvilaga.blog.hu/api/trackback/id/tr5012399699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása