Penelope Ward:

Stepbrother ​Dearest – Legdrágább mostohabátyám

A könyvről:

• Kiadó: Könyvmolyképző
• Rubin pöttyös sorozat tagja
• Terjedelem: 310 oldal
• Fordító: Benedek Dorottya
• new adult, romantikus, erotikus

Fülszöveg:

Nem kellene akarnod őt. 
Amikor a mostohabátyám, Elec a gimi utolsó évében hozzánk költözött, nem voltam felkészülve arra, hogy mekkora szemét. 
Utáltam, hogy bunkón viselkedik velem csak azért, mert nem akar ott lenni. 
Utáltam, hogy lányokat hoz haza a suliból és visz fel a szobájába. 
De amit a legjobban utáltam, az az volt, ahogy a testem akaratom ellenére reagált rá. 
Először azt hittem, csupán kőkemény, tetovált izmai és markáns arca lehet vonzó benne. De a dolgok új irányt vettek köztünk, mígnem egy éjjel minden fenekestül felfordult. 
Aztán épp olyan gyorsan, ahogy betoppant az életembe, már vissza is ment Kaliforniába. 
Évek teltek el, mire újra láttam Elec-et. 
Amikor a tragédia lesújtott a családunkra, újra szembe kellett néznem vele. 
És szent ég, a kamasz, akiért egykor megőrültem, most férfivá érett, aki egyenesen az eszemet vette! 
Volt egy olyan érzésem, hogy megint darabokra törik majd a szívem. 

Perzselő vágy és nyers erő. Láss a mélyére!

Vélemény:

Penelope Ward nagyon izgalmas és szívfacsaró történetet hozott össze. A történet nem nélkülözi a humort, az érzelmi hullámvasutakat és az erotikát sem.

Elec karaktere nagyon érdekes, és bár a regényben a fő szemszöget Greta jelenti, mégis talán a fiú megy át a nagyobb jellemfejlődésen. Az írónő már a könyv első bekezdését is izgalmasra szerkesztette, rögtön belecsap a lecsóba, felkeltve az olvasó érdeklődését, amelyet sikerül a mű végéig fenntartania.

Elec egy problémás fiatal a könyv elején. Iszik, cigizik és mindenféle csajt hazacipel magával, hogy lefoglalja a lelkét, és ne gondoljon a gondjaira.

Ezzel szemben Greta, a vele egyidős mostohahúga jókislánynak mondható. Igyekszik törődni a fiúval, akkor is, ha az szemétkedik vele, és kiáll érte, mikor mostohaapjuk gyűlöletesen viselkedik a fiával.

Csakhogy a két fiatal egymásba szeret, és nem tudják legyűrni érzelmeiket. Egy éjszakára lehetnek csak egymásé. Aztán elbúcsúznak, és hét év múlva találkoznak csak újra.

A történet bonyodalmát az elnyomott érzelmek, a tiltott szerelem és a titkok adják. A szerző talált megoldást arra, hogy beláthassunk Elec fejébe, és megtudhassuk, mért lett olyan, amilyen, méghozzá egy önéletrajzi ihletésű könyv formájában.

A regény befejezését különösen imádtam. Nagyon jó húzás volt, hogy a férfi szemszögéből zárta le a történetet, és rendkívül meghatóra sikeredett a jelenet. Nem lesz hiányérzetünk az olvasás után.

Pozitívumok:

Különleges egyéniségek, csavaros családi titkok.

Elec szemszög belerejtése a sztoriba.

Ügyes időkezelés.

Aranyos befejezés.

Negatívum:

Néha úgy éreztem, hogy nem is Greta a történet főszereplője, pedig ő meséli el a történetet. Kicsit lehetett volna szerintem hangsúlyosabb a jelleme, habár talán ez adta a személyisége tiszta egyszerűségét, amelyet Elec megkedvelt.

Értékelés: 9/10

Idézetek: (Molyról)

(…) Kezdtem megnyílni, és ez megrémített. Sosem volt bajom azzal, ahogyan rám nézel. Sokkal inkább azzal, amit érzek, amikor rám nézel: olyan dolgokat érzek, amiket nem lenne szabad, amiket nem hagyhatok eluralkodni magamon. Ugyanakkor… még soha semmi nem volt olyan rossz érzés, mint amikor már nem néztél rám, Greta.

Sosem gondoltam volna, hogy csupán az, hogy valaki fogja a kezem, teljesebb emberré tehet, mint bármi más.

Hálás vagyok. Boldog vagyok. Elégedett vagyok. Békére leltem. Izgatott vagyok a jövő miatt. Szerelmes vagyok

– Te azonban a legjobb dolog vagy, ami valaha velem történt. Remélem, egy nap majd azt mondhatom, az egyik legjobb, de egyelőre csak te vagy.